A múltkori lepkés kaland után kedvet kaptunk, hogy megint állatok közé menjünk. Lehet, hogy hiányzik a feszültség? Tippet is kaptunk újdonsült barátainktól, hogy van a közelben egy barátságos kis állatkert, úgyhogy arra gondoltunk, hogy a hamarosan ránk telepedő tél előtt még megnézzük ezt is. Nem is kellett csalódnunk. Kisebb kitérővel érkeztünk ugyan, mert apu ugye okos és megjegyezte a térképről, hogy merre kell menni. Így csak kicsit rombolta az amúgy sem nagy apai tekintélyemet, mikor odaértünk a jól megjegyzett városba és kiderült, hogy ez nem az a város, amiben az állatkert van. Savigny vagy Servion olyan mindegy... A lényeg, hogy végül megtaláltuk. Servion Zoo & Tropicarium. És mint később kiderült igazán érdemes volt megtalálni a helyet. Ez egy kis állatkert, nincs mondjuk zsiráf, elefánt, meg bálna, de azért nem a három póni, két kutya és egy béka egy üvegben jellegű vándorkiállítás. Jóval kisebb, mint a budapesti, de nem annyira kicsi mint pl. a Margit-szigeti. És mellette van külön egy Tropicarium. Ne kérdezzétek mi értelme van annak, hogy külön vannak, szerintem aki eljön ide, az úgyis megnézi mind a kettőt. Talán az, hogy így azzal a remek érzéssel távozol a pénztártól, hogy mivel mind a két helyre vettél belépőt, így kedvezményesen jutottál a jegyekhez. Ügyes. Egyébként az itt megszokottakhoz képest nagyon baráti az ár, és 6 éves kor alatt nem is kell fizetni.

Ahogy megfigyeltük az állatkert szinte családi vállalkozás, pl. a néni, aki a belépőket árulja a kapuban, egyben a pénztáros az étteremben is. És gondolom egyébként a tigriseket is eteti. Vagy a lány, aki az arra vetődő turistákkal tud pár szót angolul beszélni, egyben felszolgáló, és ha kell mosogat a konyhán. A hangulat nagyon barátságos, a környezet rendben van, és úgy tűnik az állatokkal is jól bánnak. Nincs túl sok féle állat (persze ez viszonyítás kérdése, mert azért így is van 60 féle csak az állatkertben), viszont így sok hely jut nekik, és a külső kifutók kifejezetten méretesek. Bár persze lehet, hogy erről az állatok mást gondolnak. A kacsák és a fekete hattyú biztosan, mert ők meg is léptek. Találtak egy rést a kerítésen és kint lófráltak a látogatók között. nem nagyon zavartatták magukat akkor sem, mikor a gyerekeink megpróbálták visszaterelni őket. Gondolom kicsit nagyobb lett volna a riadalom, ha a tigris lép le... Láttunk fehér farkasokat, hópárducot (amelyik tudomást sem vett rólunk, mert végig a szomszéd kifutóban lévő muflonokat leste), szarvasokat, sőt még bölényeket is. Svájcban ezek szerint nincsenek indiánok.

Aztán beültünk ebédelni az állatkert éttermébe, ahol az egyszerű, de tisztességes és olcsó ételek mellett arra is figyeltek, hogy lekössék a gyerekeket, mindenféle játékokat lehetett az asztalhoz hurcolni, hogy gyorsabban - és csendesebben - teljen a várakozás. Az ebéd után még azt is megcsodálhattuk, hogyan etetik a tigriseket, az oroszlánokat és a medvéket. Nem, ők nem az étteremben kaptak enni. Még jó, mert a tigrisek pl. akkora darab hússal birkóztak, mint egy fél ember. A medve-etetés viszont vicces volt. A gondozó lezárta a külső kifutó felét, és szétszórt egy csomó narancsot, ananászt és két kalácsot a két medvének. Aztán beengedte a mackókat. A hím gondosan felette a két kalácsot mire a nőstény odaért, de az mindezt méla egykedvűséggel vette tudomásul. Lehet fogyózott... vagy majd megbosszulja valahogy. Aztán remekül szórakoztunk a majomházban. Ismét rá kellett jönnünk, hogy a majmok nagyon olyanok, mint az emberek. Vagy fordítva. Az egyik pl. tuti portás volt előző életében, folyton azt leste, hogy a többiek merre járnak, mit csinálnak, egész elképesztő akrobata-mutatvánnyal próbált átnézni a szomszédaihoz, amiben persze erősen akadályozta a rács helyén lévő üvegfal. Ja, és megtudtuk, hogy Liszt Ferencről még egy majomfajta is el van nevezve. Tényleg, tök olyan a haja.

A szomszédos Tropicarium szintén nagyon rendben van, csomó trópusi állat, gyíkok, pókok, teknősök. Meg van egy külön pingvin ház (ahol éppen láttuk az etetést... úgy néz ki ez egy ilyen evős nap volt), meg egy madárház. És itt is van külön játszótér, meg büfé, meg ajándékbolt. Lett is hirtelen egy plüss delfinünk, meg plüss óriáskígyónk. Csak hogy a gyerekek ne legyenek elkényeztetve. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.